Gyászreakció

Egy szeretett személy elvesztése minden esetben nagy fájdalommal és szomorúsággal jár. Nem csak a közös múltat kell elgyászolni, hanem a vele kapcsolatos jövőbeli terveket. Minél közelebb állt hozzánk az elhunyt, az elszakadás annál fájdalmasabb. Sokszor a körülmények (temetés, egyéb ügyek intézése) nem teszik lehetővé, hogy átengedjük magunkat a fájdalomnak, hogy beleengedjük magunkat ebbe a szomorú, mély állapotba. Ennek viszont az az ára, hogy évekig hurcoljuk ezeket az érzéseket, és egyéb lelki tünetek is kialakulhatnak (döntően szorongásos és depresszív jellegűek). Nem leszünk képesek pozitív érzéseket előhívni az emlékekkel kapcsolatban, hanem mindig be fog törni a fájdalmas, elszakadást kísérő érzés.

Terápia: fokozatosan kell szembenézni ezzel a veszteséggel. A cél az, hogy a kliens annyival nézzen szemben, amennyit elbír, és fokozatosan képessé váljon a gyász feldolgozására, ami a tévhittel ellentétben nem azt jelenti, hogy az elhunytat el kell felejteni, hanem azt, hogy az ember képessé váljon erős, fájdalmas érzések nélkül visszaemlékezni. A gyászfeldolgozás során előkerülhetnek régi fényképek, melyek hozzásegítenek a közös emlékek feltárásához, a kliens írhat levelet is az elhunythoz.